Felszínesség

 Egyre többet tapasztalom lovas körökben a munkásságom során, hogy a lovak 75%-a csak felszínesen dolgozik, az oktatás is ilyen felszínes módon megy. Ilyen helyzetekben az esetek nagy részében mégsem a ló vagy a lovas a hibás, mint inkább nagyrészt a trénerek.

 Mit is értek felszínesség alatt? Főképp western stílusról beszélek, hisz ezt az ágat csinálom. Felszínesség az, amikor a lónak van kívülről nézve egy korrekt kerete, elmegy a tolószártól és veszi a lábsegítésgeket irányításnál. Mind ez azért működik, mert az a ló valamikor megvolt korrektül tanítva mindenre, elég alapos munka lett belerakva, és tudja, hogy ha abban a keretben dolgozik, nagyjából csinálja is a segítségekre a feladatot, akkor nem lesz piszkálva. Mert ugyebár nyomás-engedés elvet használunk, ami azt jelenti, hogy a lóra nyomást teszünk, Ő teljesít, mi engedünk, azaz minél inkább megteszi, amit kell, annál kevesebb nyomás éri.

 A lovak nagy része törekedni fog arra, hogy békén legyen hagyva, ebből jön az, hogy a lovas a lóval végiglötyög az edzésen, nem kell a lóhoz nyúlni, korrektül ellötyög. Ebből jön az, hogy felszínesen van ellovagolva a ló, egy kompromisszumban.
Azért beszélek felszínességről, mert amint a lovas adna egy komolyabb jelet a lónak, pl. valóban össze legyen szedve, engedjen a szárra irányítás gyanánt és tarkóból is, akkor kezdődnek a problémák; mint fejfelcsapás, elrohanás, szájféltés és brutál kemény száj, mert a ló nem ezt szokta meg, és mint tudjuk, a lovak erősen a megszokásaik híve. Ezért fontos, hogy az edzéseken a kezdő lovasoknak is már az alapokba meglegyen tanítva, hogy mi az az engedés, hisz később sokkal könnyebben boldogulnak, akkor is, ha csak korrekt hobbisták maradnak és nem versenyzők lesznek idővel.
Ha a ló nem tud a zablára és lábra megfelelően engedni, akkor később fognak kijönni a problémák, amikor már egy-egy manővert, vagy komolyabb feladatot kérünk. Kívülről az látszik, mennyire laza, mennyire nyugodt, elengedett a ló, a lovas szépen, láthatatlanul irányítja, hosszú száron dolgoznak, ami egy laikus, vagy egy kevésbé hozzáértő számára ki is adja ezt a képet. Ám, ha egy hozzáértő nézi, rögtön látni fogja, hogy az a ló nem laza, elengedett, hanem szétcsúszott és vonszolja magát.

  Ló és lovas képzésben legkevésbé számít a külcsíny, sokkal fontosabb, hogy milyen érzéseket ad vissza, amit a lovasnak meg kell éreznie, vagy meg kell tanítania a trénerének, miket is kell éreznie, ami melós, rengeteg türelmet, odafigyelést és szaktudást igényel, de abszolút megéri és sokkal több jó érzést ad vissza hosszú távon, mintha évekig csak abban a tudatban vagyunk, milyen szuper, közben nem haladunk sehova..